Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Albert András önéletrajza (részletek)

2012.03.01

 

(1) I szöris Nevem Albert András, születem 1905-ben 7 ho 13 án és ezen időtől kezdödöleg  már  csak halványan  emlékszem a csecsemö koromra mivel hogy I sö gyermeke voltam apámnak s anyámnak de késöb mikor 4. éves voltam ara az idöre már jol emlékszem.-de hogy elöre kezem a dolgot Minálunk ugy akori tájba mint a mai világba ojan volt a szokás a székely nép között hogy a katholikus sok minden esztendőbe kétszer el szoktak meni bucsura a pünkösd hetin  Csok Somlyóra- ez a kos városka épen Csik szereda melet van  alig 1. kilométer távolságban és a második bucsózás öszel van Nagy Boldog aszonykor és ezen a két napon anyisok ember gyül ösze ugy csik vár megyéböl és székely udvarhelyrö és a maros megyéböl és minden falunbol jönek Támplombéli zászlókal a Jézus keretjével és Szép nagy koszorukal fel diszitik  a kereszteket meg a zászlokat hogy kivánatos nézni mert minden falu és köség és város külön külön jö gyalog az ország uton és elöl a legények utána emberek és utána a lányok azokis fátyolt és koszorus lobogokat és utánnuk az aszonyok és úgy a legények mint ember és leján és aszon és mind ketös sorba egymás melet az utnak a két szélin jönek csoportonként a somlyai Bucsura Isten tiszteletre akinek pedig jo sok pénze van az jön a vonatal vagy a autotag szikval vagy 10 szekérel de amig nem voltak vonatok és motorok adig csak gyalog vagy szekérel jötek el ezen a szent pünkösd napjára a bucsura dehogy rá Térjek a Tényre a mikor én 4. éves voltam  akoris Igy volt a bucsuzörás és edes apám is be fogta a lovakot a szekerbe mivel hogy nekünk is volt-akor kétszép piro  pej lovunk az egyiket fecskének a másikat Betyár nak hivtuk akor osztán fel pakoltunk a szekerbe édes apám és édes anyám és és nagyanyám és még votok szomszéd emberek és aszonyok is miék szekerünkön és igy osztán elmentünk mü is pünkösd szombatjára a-Bucsura.”Somlyóra” én nagy csodálkoztam azon a sok (2) idegen népen mert amikor odaértünk a két tornyu klastrom templomhoz ot anyien voltak mán hogy alig lehetet férni én ugyan nem tutam olvasni de ugy gondoltam hogy száz ezer léleknél töben votak ot mert tele volt népel minden felé és ojan szépen énekeltek mind anyijan hogy kivánatos volt halgatni mikor énekelték,hogy 1.Szép szüz virágsnál kit szent ana szült.szép –Szüz márija könyörögj értünk: s angyaloknak királynéja Tiszta szüz kérjed ate, szent fijadat éretünk: és it megint ujra keztek 1.Szép szüz virágszál.- - - - - - -

de látam én még egyebet is mert az utnak mind a ketö-széle tele volt sátrokal meg riglispirekvel hintokal, és minden kacag Tato  ezközökvel ekor édesapámék bé mentek a támplom udvarára a szekervel és ot félre áltak egy melék helységre ot még voltak más szerekes de ahogy meg álotunk a töbiekközt enik adtak a lovaknak és azután mües eni keztünk de öreg anyo elment egy fekete cserep korsoval Bor vizét mert onat nem mesz van a kálvárija hegy lábánál a jo bor viz kut és onat hozot bor vizet és azután hogy etünk kalácsot sonkát szalonát föt Tojást és palacsintát a pánkot kolbászt és minden jocskát és nekem még nád méz fütyürüt es vetet, mert ot mindent árultak, ot rakva votak a sátrak kün az uton mézes szivespogácsák val meg tengerifügével meg Isten tudja Hány minden félével de elég a héza hogy a mikor mü meg dél ebédeltünk és bor vizetes itunk hát mind el mentek a szekértöl ki a támplomba. a másik kilvárijára a keresztekel a másikok a pijacra ugy hogy utolyára csak öreg anyó maradt ot a szekernél és én de ecer csak öreg anyo is elment és meg hagyta nekem hogy le ne szája a szekeröl mert el bolondulok és osztán nem kapom  meg többet sem ököt sena szekeret de alog hogy el ment a szekertöl öreg anyo én bizon le száltam a szekeröl és el mentem a szekertöl és vala hogy a sokaság közöt kijutom az utba asztán meg indultam hoz az egyik szeker után hol a másikután azt hitem hogy minden szeker a (3) mejénk de késöb ojan helyre jutam egy ismeretlen utszélre hogy ot nem sokon játákltam és öszekerültem valami gyerekekkel és lánykákal akik nem lehetek nagyobak mint én és kérdezték hogy hogy hivnak s ki fija vagyok és én meg montam hogy az albert andrás édesapámé szolgálatjára és kenyer fogyasztására- és akor megint aszt kérdezték hogy hol lakom és én csak anyit montam hogy oda fel mesze a nagy kőszikláknál a fecskét s a betyár lova inkot béfogtuk a szekerbe s aval jtünk ide- na jo de hol van a szekeretek és én feleltem-hát hol oda fel ahol az a sok szeker van-na és most Hova akarsz meni.hát csak ide hogy jácodjunk valamit igy kérdezösködtek azok az idegen gyermekek és lánykák de nem sokájig jácodtunk mert haza mentek s én ot már adtam egyedül az ut szélén és késöb jöt egy uri ember és egy uri aszony ara felé ahol én voltam azokes mekérdezték hogy kifija vagyok és hol lakunk és é meg mondtam mindent csak a falunk nevét nem tudtam mert még csak négy éves voltam akor azaz uri bács felvet az ölibe és karján ültetet és meg csokolgatak mind a keten és el vitek magkoval egy szép házba és ot jol enem adtak és azután le fegtetek és másnap regel megint enem adtak és ök el mentek hazolrol és azt monták nekem hogy maradjak mert mingá haza jönek de én nem maradtam mert amikor el mentek  minda keten hazul akor én a kapualat volt egy kutya bovo és én ot kibujtam és meg indultam az uton ara felé a hol még más eberek is járkáltak amint igy bijgotam at uton ecer csak meg fog valaki hátulrol és én visza nézek hogyki fogot meg s hát egy nagy bajuszu ember vot és fel vet az karjára és meg akart csokolni és el keztem keser vesen sirni hogy engedjen le a földre és én belé höngörötem a sáncba mert esment meg akart fogni az a bácsi de ugy akor valami ismerös hangot halotam az utrol egy másik embertöl aki engem nevemre szolitot és én meg ismertem mert azt a bácsit es mü vitetük oda mü szekerünkön a bucsura igy hát héza sziveseben el mentem és felis vet a karjára enek az embernek a neve :Kedves (4) Ágoston volt még mostis él és mindég emlegeti nekem azután hogy ö kapot meg engem somlyon a mikor elvesztem volt. és a hogy fel vet a karjára ugy vini kezdet felfelé és bévit 1. hárhoz s ot meg háltunk nekem édes tejet és kiflit adot a kezembe és osztán mikor regel let akor megint fel vet ágoston bácsi és el vit visza a támplom udvarára ahol volt a mü szekerünk de adig szüleim kerestek mindenüt sirva és jajgatva hogy töbé nem találnak meg de volte öröm a mikor meg látak engem a szekernél ekor befogták a lovakot és hazajötünk de alig mult el egy honap egy másik alkalommal megint el vitek a szüleim 1.vasárnap az édesanyám testvérihez alig ültünk ot vagy 1 orát ecer csak halyuk hogy az ot valo öreg ember kiálot a ház elé és háromszor elkijálytota hogy Tüz van.ekor mü is ki jötünk a házbol és Széjel néztünk s hát olyan közel volt a tüz hogy alig tudtunk el menekülni mert már a szél Funi kezte a tüzet és el terjedt nagy helyre és a nagy fa épületek döledeztek esze és akora a tüzes üszkek estek le az utba hogy alig birtunk át jöni rajta és aban a nagy meleg ségben és füstben alig hogy oda nem égtünk és akor még a szélis el vite a kalapot a fejemből és a Hajam mind leperzselödöt a tüz lágtol és akor voltam elsöbször beteg az Ijedcség töl és a fejfájástol de ezis hamar elmult. igy teltek a négy  éves korom és azután mikor öt eves letem akor keztem az iskolába járni dealig  hogy jártam 1.honapot már én voltam a leg job tanulo, és aval tüntetet ki a tanyito ur hogy voltam a gyerek barátaim nak a fel ügyelöje és én ugy meg szeretem az iskolát hogy hakár télbe hakár nyárba én voltam az első az iskolába menö sokszor még hajnalban fölkeltem és evés nélkül Is elmenetem az iskolába ugy hogy a mikor oda jöt az iskola gondozo vagy a takarito adig a hideg hetven hétszer rázot ki de azt sem bántam csak én lehesek az elso aki Be megy az iskolába és a helyet hogy jácodtam volna azonal vetema palatáblám és keztem irni a fel hagyot leckét vagy a nagy fekete táblára rajzoltam mindenféle bohoc dolgokat mert már kezdet (5)  ben is joban szeretem a rajzolást mint a számolást éstelt az idö az első osztályban, azután mikor a vizsgám kelet volna meg történyen hát én le vetem kora regel az iskola ajtojárol a kulcsot hogy a gyerekek sáros bocskoral és bakancsval ne mocskolyák bé az iskolát amig nem jö a tanyito ur és akor elmentem a kuthol hogy merics vizet a tanyito ur részére és hogy mer itetem a vizet hát a zsebemböl beleeset a kutba az iskola kulcsa és én belé mentem a kutba.létra nélkül mert kövel volt kirakva és szoros volt a kut belsö körzete és én adig lépegetem le felé amig le értem a vizig nem volt sok a víz bene és én aba is bele mentem mert látam a kulcsot a fenekibe de amikor a derekamig ért ezt a viz már meg keztem ijedni hogy most belé nyuvadok és meg tértem visza a lábam meg csuszot a köveken és én visza estem a vizbe még szerncsém volt mert a viz csak a nyakamig ért és én talpra estem és belefogontoztam a kövekbe de szolni nem tutam az ijedcségtöl és ot voltam bene vaj egy ora hoszat amig odajöt 1 aszony vizét és meg látot engem a kutba és gyorsan le eresztete a vidret és én belekapaszkotam és ugy huztak fel a kut bol csak anyi volt a baj hogy a kulcsot nemtudtam kiveni azét én nagyon sirtam a míg oda jöt a tanyito ur s a mikor meg tudta hogy mét zártam bé az ajtot nagyon megdicsért és nagyon sajnált hogy éngemet a hideg viz olya betegé tet és azután kiveték  a kutbol a kulcsot és ugy mentünkbe az iskolába és én voltam az elsö vizsgázo és kaptam az igazgato urtol jándékul 1.szép ezüst koronát és azal mentem haza most már vol koronám is de vizes volt a ruhám is és amikor megtudták a szüleim hogy mért vizes a ruhám nagyon meg szidtak hogy mért vizes a ruhám, hogy mért mentem be a kutba hátha bele haltam volna.-no ezis igy eltelt ez volt a harmadik tragikus hejzet  I ször hogy elvesztem a somolyai bucsuban és 3 madik nap kerültem meg II szor alig hogy tüz meg nem égetet Telyesen.IIIx.hogy bele nem haltam a kutba. (6)

És mind ezeknek el teltével aljöt a hatodik élet évem ekor voltam II. Osztályos Tanulo ot is én voltam az elsö iskolába járo Fiju amért a  tanyitó bácsi nagyon dicsért és sokszor voltunk kirándulásra a hegyekbe.Tavaszal és nyáron egyszer osztán olyan meszi mentünk a falutol majálisolni hogy dére nem jötünk haza és ot szedtünk sok szép virágot és én bé mentem 1.forásba hogy onét szegyek kék ne felejcset és ahogy be mentem ogy bele suvadtam a forás közepébe hogy csak a két karom tartot visza hogy telyesen alá nem merültem az iszapos sárba és én nem tudtam egyebet kijájtani csak anyit hogy jaj jaj jaj! -ezt meg haloták agyerekek és gyorsan oda hivták a tanyito urt és ő huzot ki engem a forásbol hanem odahaoltam volna.- és azután le vet keztetet és megostuk a folyonál a ruhám és megszáritodTuk és hogy az én ruhám száradási miján olyan sóká voltunk kün a mezőn hógy már közél volt az este de ez nem let volna Baj hanem hamarab jöt egy nagy esö és az elöl kelet gyorsan olyan helyre menekülni hogy ne verjen meg az esö és a sok szaladástol olyan beteg letem hogy alig tud Tam haza meni és töb mint1.hétig nem is jártam iskolába mert tüdö gyuladást kaptam de azután megint csak járni keztem az iskolába és amikor a vizsga idö eljöt a jo tanulásomért(..?..)volt nagyob mint egy szigareta papir de anak ojan volt az anyaga hogy bele tetem a tenyérbe és rá fuvin Totam és ön magátol ugy esze sirült mint a szigareta ez volt a második kitüntetésem és igy Telt továb az idö mind adig amig 3 dik oszTályos letem és ahogy a 3.dik osztályba keztem járni nagy öszi idö szakban egyszer a tanyito úr kiküldöt engem hogy vigyek be 1.jo öl tüzi fát az iskolába és én a hogy  ki mentem a fás szinbe mikor szetem 1.jo öl fát és akartam ki jöni onan hát véletlenül meg akadt a lábam 1.ki áló deszka darabaés az még mozgata a fel halmozot ösze vágot fát és én elestem és akor rám omlot 1.nagy rakás vágot fa és ugy meg nyomot, azt hitem hogy ot fogok meg halni de szerencsémre meg jöt 2.tö gyermek a másik iskolábol hogy azok is fát vigyenek be és azok szabadito (7) tak meg hogy meg nem haltam a fa rakás alat.igy telt el a 3.osztályos korom is  és azal is emlék marat a testemen mert a job lábomal azonta nehezeben Tudok meni de azért volt otis ki tüntetésem  kivált a rajzolásom nagy szép en sikerült és azért a Tanfel ugyelö úr 1. halas nyelü ezüst bocskot adot és azután következet a 4. osztályosság mint hogy Téli időben a töbi iskolástársaimal mentem iskolába hát be volt fagyva az olt vize és még korán is volt iskolába meni hát műmind keztünk iszánkodni csuszkálni a jégen egy szer csak rop be romlot a jég és én belsüpetem a jég közé és 3. oskolás társam huzot ki a jég közül hogy be nem csuszatam a jég alá na osztán má különös nem történt vélem aban az idöben-igy le zajlot a 4 dik osztályoság is és akor a vizsgán az esperes ur adot ajándékul 1. szép ima könyvet és egy olyan gyopár 7 szarvu csilag virágot amely soha sem hervad el az volt a ki tüntetésem—

most már következet az ötödik elemi-Iskolám akor kilenc éves votam egés télen nem történt semi különös dolog vélem hanem a mikor el jöt a tavasz a márciusi idö szak 1.alkalomal ara tanyitot a tanyito úr hogy minden gyerek ember és aszon puszticsa a veréb madarakat mert azok a leg kártékonyab szárnyasok na jol van én alig vártam hogy haza menyek mert Nekünk is vot veréb fészek a csür hidjába fent a szarufa közöt és én el határoztam magamba hogy milyent haza érek azonal le fogom veni onat a veréb fészket hogy ne tudjanak a verebekbe költeni és a hogy haza értem azonal le tetem az iskolás tarisznyáma és én hátra mentem a csürbe és fel másztam a szarvazat közé és van a 2.tö szarufa közöt 1. ugy nevezet kakas ülö fa amely esze köti a 2.tö szarufát a két végén furás volt és aban a 2.tö szarufát és aza ketö bukfa szeg amel a furásba volt verve azok már ki voltak száradva jukbol de én nem néztem azt hanem fel mentem a léceken a mire a födél van rászegelve és amikor fel értem a fent emlitet kakas ülöi fájig én azt meg öleltem a bal karomal és a más kezemel.keztem ki tépni a szarufa (8) és a léc közül a veréb fészket 1.x csak el sikult az egyik lábam a lécröl és én meg ránkotam és akor kijöt mind a 2.tö faszeg a furasbol és én keztem zuhani le felé és rá zuhan Tam a létra felsö végére és akor anyit tudtam kijájtani 3.x. jogy jaj jaj jaj és akor elsikult a létra és engem át vetet az elenkezö oldalra és én megint zuhani keztem lefelé és bent voltam a csürbe a széna hordo szeker elsö tengejének a végére és onan a csürpadlásra de ezt már nem tutam hogy mi történt vélem mert a mikor én másodszor zuhani keztem akor már el votam ájulva csak az után 1.fél esztendö mulva tutam meg hogy mi történt mert én mikor a Padlásig le jutotamakor már meg voltam halva és hátr jötek a szüleim és mikor meg láták hogy én a vérbe bele vagyok fagyva akor ijedtek meg és akor bele höngörgetek 1.nagy lepedöbe és bevitek a házba és ki fürösztödtek  a vérböl és ágyba fegtetek és én 3.Napig nem tudtam semit a világről sem nem etem sem nem itam sem nem látam sem nem szuszogtam hanem abszolut telyesen halot voltam és az alat az idö alat csak aludtam és már ugy voltak ijedve a szüleim hogy már azt is meghiték volt hogy én meg vagyok halva ..zeré meg ásták a siromat és meg csinált adták a fejfámat és koporsomat és meg vásárolták ami szükség egy halotnak a ravatolára gyertyák és  szem födél vásznat és már a mikor készültek hogy Bele helyezenek a koporsoba akor ahogy mozgatni kezték a testem hát én levegöt kaptam a tüdömbe és meg szuszantam és igy tudták meg hogy én még élek és azután csövet dugtak  a szájamba és azal töb levegöt fujtak a szájomba ami le jutot a tüdömbe és ugy keztem gyakorolni szuszogni és amikor már hét napos beteg és tehetetlen voltam akor jöt elsöbször ételféle a szájamba és akor azután mind joban keztem leni és igy nem temetek el igy másnak marat a kész kiásot sirom és minden felkészület.de épen elég beteg voltam mert egy fél esztendeig nem tutam semit magamrol, a magam erömböl sem mozdulni sem eni csak azután és a betegségem el tartot vagy 1. és fél esztendeig amig a (9) magam erömtül ujbol meg tutam indulni és akor kaptam a süketséget de azér le vizsgáztam felgyogyulásom után az 5.dik elemi iskolában is de már töb iskolát nem tutam járni mert ugyanazon a nyáron amikor fel gyogyultam hát fel vitek engem is az erdei kaszálora tehén pásztornak és alig voltunk ot 3 napig egyszer csak halyuk hogy édesapámat valaki kijábálya és a mikor édes apám szalat akor aszt monták neki hogy azonal menyen haza mert ki tört a világ háboru és el- kel meni katonának mert aki nem jelentkezik 3.napon Belö a csendörségnél aszt fel fogják akasztani ekor édesapám öszeszedet minden kaszát világ gerebjét és szerszámot és engemet haza vezetet a zehenekel együt és másnap már ment katonának a háboruba 1914 augusztus. 20.án ugy el ment közülünk hogy töbe még szabadcságot sem kapot mert azonal ki viték a frontra és alig volt 1.honapig hogy el ment már orosz fogságba esett és a  muszkák elviték moszkvába onat kazánba onat vladi vosztokba és onat szibérijába- és onat az ural hegységbe és ot töltöt le 7.gyászos rab életet és Azel menéstöl kezdödöleg 1.évig nem halotunk semit rola csak egy év multán kaptunk levelet töle de már meghitük volt hogy sohasem fogjuk élve meg látni de mégis egyszer csak el jöt az idö 7 év mulva 1921.III.ho.virágvasárnapján hazajöt ujbol közénk amely nagy örömünkre és ez alatt a 7. gyászos év alat mi történt ujbol vélem alig hogy el ment édes apám a háboruba én is a következö esztendönek vagy is 1915.November és december közöt mentem el elsöbszöri üzletei munkára mivelhogy már az iskola idöm kitelt és nem volt pénzszerzönk mert édes apám a háboruban volt és az édes apám apja már nagyon öreg volt és munka képtelen mert a jób keze csonka volt igy tehát csak édes anyám és a nagyanyó és én rendeztünk a gazdasági ügyeket mert én voltam aleg nagyob az öcséin közöt és engem terhelt az elsö feladat a péz szerzés és a gazdasági ügyek  igy tehát muszály volt pézszerezni  meni mert ugy votunk mind apátlan árvák és sok vot a pénzkiadás mert nagy adoságokba és bani Tölesztök terheltek .